ja. ősz, szüret, murcis okádom-a-bokám-party, miegymás.

Munkám még mindig nincs.

Pasim se.

Voltam ugyan efotton, és sikerült bealakítani két arcot, de az egyik unaloműzés céljából lett beszerezve (tapasztalat: inkább unatkozom tovább egyedül!) a másik meg egy enyhén raj csávónak tűnt... (tapasztalat: inkább legyen raj, mint unalmas jazz-zongorista) és hazatérvén elkönyveltem: eddig jó.

Mindezek előtt júniusban összekeveredtem egy jóbarátommal, ami megintcsak nem sikerült hosszúra... (milyen fura az élet: van egy régi ismerős kiscsaj, akivel most ez a jóbarátom jár. Anno két éve ugyanennek a csajnak csapta a szelet Benny. Van erre valami "luksógor"-jellegű csajos kifejezés?)

Aztán hízelgett nekem egy nős kövér here, akit addig etettem, míg szükségem volt a segítségére... aztán erkölcsi okokra hivatkozva ejtettem a további kapcsolatartást.

Rájöttem, hogy 25 után van élet, 26-ig... csak egy-két mérettel nagyobb göncök kellenek, azt meg a csájnízmóda nem varrja meg, tehát xxl-boltból öltözhetnék, ha lenne pénzem.
De nincs, mivel a kártyámról is csak fogy.. Marad a kitérdelt szöszösmackó a tesóktól megörökölt avítt-fehér tesipólókkal meg a teckós csukával.

Mát ott tartok, hogy kívánságom sincs. Vagyis van. Annyi húszezrest kérek, ahány kiló vagyok. Ebból a lóvéból befizetnék egy fogyókúrára, egy fitnesszbérletre, egy mell-nagyobbításra, egy zsírleszívásra, hajhosszabbításra, egy pár dollárjeles rózsaszín kontaktlencsére, hét garnitúra szexi alsónemű szettre, és a maradékot pedig rákölteném egy izmos, lepedőakrobatikában járatos, fiatal, jóképű fickóra. Nem kell, hogy esze legyen; az van nekem is.

Se pénz se posztó. Mielőtt belelógna a kezem a bilibe, távozom.

Adios: Rózsika

Na jó. A zsírleszíváshoz nem ragaszkodom, de a bugyigarnitúra létszükséglet!